Posted on

Mainstream, vagy underground?

Mainstream vs. underground

Mainstream, vagy underground?

 

A közösségi médiában előforduló megnyilvánulások hatására íródott ez a cikk. Inkább gondolatébresztő, mintsem iránymutató.

Mainstream jelentése röviden: társadalmilag elfogadott életstílus, annak irányzatai, tömegtermékek.

Underground jelentése röviden: egy adott szubkultúra, mely szembe megy a többség által képviselt normáknak.

Ha tetszik, ha nem, a zenéd egy termék, ami, ha bejön a közönségnek, azaz a fogyasztóknak, akkor megveszik. Csak a zene a lényeg, a többi sallang? Ha bemész a boltba és ledobják eléd az árut, az megfelelő? A reklám, csomagolás és a kiszolgálás úgy sem lényeg, csak a termék számít. Komolyan így gondolod? Akkor nagyon ki fogsz akadni, ha tovább olvasol.

 

Döntsd el!

Döntsd el, hogy mit szeretnél. Az alábbi fejtegetés szempontjából most mindegy, hogy van-e zenei végzetséged, illetve papírod róla.

Zenélésből szeretnél megélni? Akkor tanulj meg zenélni, gyakorolj sokat, válogasd meg a társaid, gyakorolj sokat, írj dalokat, tanulj egy kis marketinget, vagy bízz meg egy szervezőt, gyakorolj sokat. Előbb-utóbb ki kell lépned a komfortzónádból, fel kell adni a munkahelyed, hogy legyen időd alkotni. Állás mellett ez nem fog menni, át kell gondolnod a lehetőségeidet, és tudatosan kialakítani a folyamatokat a cél felé. Igen, ez is egy vállalkozás, kell üzleti terv, le kell írni, hogy mi mentén szeretnél haladni, mik a kitűzött célok, az „AS” szabvány itt sem működik. Persze nem mindenki születik vezetőnek, sok gyakorlással, megfelelő hozzáállással helyet kaphatsz egy jól működő zenekarban, ergo, mint alkalmazott.

Hobbiból csinálod? Akkor bizony még az is belefér, hogy fizetsz azért, hogy havonta egyszer közönség előtt játssz. Ha kiszámolod, valóban fizetsz érte, mivel több a kiadás, mint a bevétel, tehát hobbi.

A profi és az amatőr közti különbség az, hogy az előbbi pénzért, míg az utóbbi szerelemből űzi az adott tevékenységet, nem pedig tudásszint jelző.

Régi hasonlatos történet: Egy szép napsütéses szombat délelőttön, álltam a standom mögött, mikor ezt hallottam: „A pénz rabszolgái vagytok!”, üvöltötte oda nekünk az utca túloldaláról a csoszogó hajléktalan. Számára mi voltunk a gyűlölt mainstream világ, a prostituáltak, akik pénzért mindenre hajlandóak. Az emberi igények eltérőek, én nem szeretek fázni és vakarózni. De ő is lejmol egy kis pénzt a Koccintósra, energiát fektet bele, tehát munkát végez a szenvedélye elérése érdekében.

Semmi gond azzal, ha te nem szeretnél pénzt keresni a zenéléssel, de miért baj az, ha valaki ebből megél?

 

Ki kell jönni a garázsból!

Hobbiból csinálod? Akkor pont elegendő, hogy meló után összejöttök kollégákkal, barátokkal, és pár sör mellett eljátszotok néhány kedvenc dalt kikapcsolódásként.

Zenélésből szeretnél megélni?

Egy zenekar írjon saját dalokat. Ezeket normális, eladható minőségben rögzítsd, koncertezni nagyon sokat, havi egy két buli nem elég, bízz meg egy szervezőt. Adni kell a dizájnra is, tervezz logót, szerepeltesd molinón, dobbőrön, kellékeken (kulcstartó, sörnyitó, hűtő mágnes), rajongóknak póló, logózott rajongói dobverő, amit be lehet hajintani akár koncert közben is.

Énekelsz? Tanulj meg angolul, készülj a szövegekkel. A „bikicsunájjal” külföldön lehajigálnak a színpadról.

Vendéglátós, esküvői zenekarnak, dj-nek sem elég az, ha olcsón adja magát. A minőségi termékért lehet magas árat kérni, meg is fogják fizetni.

Apropó! Baj, hogy vannak olyanok, akik „kétsörért” elmennek játszani pubba? Egy virágüzletnek vajon konkurencia a megállóban vödörből áruló, akitől olyan árut kap a kuncsaft, hogy nem ér vele haza?

De vissza az eredeti címhez, van egy minőségi terméked, azaz jó dalok, ez az alap. Vannak kiegészítő cuccaid, közösségi média kommunikációd, rendszeresen koncertezel, születnek új dalok, tehát kijöttél a garázsból.

 

A stílus.

A zenei stílus megválasztása sem elhanyagolandó. Nem feltétlenül azt kell játszanod, amit szeretsz hallgatni. Keresd az újdonságokat, teremts új irányzatot. Ha azt és úgy játszod, amiket hallgatsz, akkor tulajdonképpen másolsz. Biztos, hogy szükség van még egy Metallicára, Motörheadre, Pokolgépre? Ha másolsz, árnyékban maradsz.

Az underground szubkultúrák a különbözőségre vannak kihegyezve, tehát kiválni a tömegből, egyedinek lenni. Régebben jártam klubokba, annyi egyforma arcot egy helyen nem is lehet látni máshol.

Hallgass sokféle zenét, keverj stílusokat.

A szövegek nem baj, ha szólnak valamiről, közhelymentesek. A „csórónak születtél, úgy sem viszed semmire” negatív szöveg már elég ciki.

Tehát visszautalva a cikk elején lévő bekezdésre, a zenéd egy termék, és ott dől el, hogy megveszik-e, hogy elkezdik hallgatni. Ha senkinek nem tetszik, akkor nem a közönségben van a hiba. Lehet játszani a sértődött, „megnemértettművészt”, de ha olyat nyújtasz, ami csak téged érdekel, akkor fogadd el, hogy nem piacképes a terméked.

 

Összegyűjtöttem pár kifogást, hogy miért nem lehet érvényesülni. Vegyük sorra:

„A fél karomat/lábamat/májamat odaadnám, ha úgy tudnék játszani, mint XY.” – Miért nem gyakorolsz inkább?

„Végre feloszlott az a …r banda, erre visszajön egy másik formációval, mé’ nem megy má’ nyugdíjba, hagyná érvényesülni a fiatal tehetségeket.” – Tényleg azt hiszed, hogy azért nem a te koncerteden ugrálnak a tini lányok, mert azok a „kriptaszökevények” még mindig nem hagyták abba? Ez inkább ürügy a lustaságod palástolására. Ha tényleg tehetséges vagy, akkor pici erőfeszítéssel nagy dolgokra lehetsz képes. Ha nem annyira, akkor több munka, de idővel beérik, ha kitartó vagy.

„A média csak a műanyag zenéket nyomja, sztárcsinálás folyik, az igazi tehetségek meg nem jutnak lehetőséghez.” – Aki tehetséges, az befut? A tehetség önmagában csak egy adottság. Ha szorgalommal párosul, akkor abból lesz valami, vagy húsz év múlva egy kocsmában fröccs mellett panaszkodhatsz, hogy milyen tehetséges voltál, de nem hagytak érvényesülni … Aham.

„Csak heti egyszer érek rá próbálni.” – Heti két órával nem fogsz előrébb jutni az alkotásban.

„Amit öt évvel ezelőtt írtam, nem tudom már eljátszani rendesen.” – Ha nem gyakorolsz, visszafejlődsz.

 

És a végére egy idézet:

“A fiú az utcáról rock and roll sztár lesz,
Így képzelte el.
Néhány dal és az új világ
A lábai előtt hever.”

Néhány dalnál egy kicsit több kell, de ezt legbelül te is érzed. Sok sikert, RNR!